4. rész

Elmosolyodott. A tekintette ellágyult, és tudtam, hogy Leon ott lesz
velünk aznap este. Amikor hazaértünk Frannal, végre elértem, hogy ne panaszkodj tovább a bőröndje miatt, azzal, hogy felajánlottam neki egy csomó 80-as évekbeli ruhát.Bőven volt miből válogatnunk, úgyhogy miután megoldottuk az öltözködés kérdést, jött a legfontosabb ügy. 
-Minden rendben Leonnal? Csak azt ne mond, hogy mindben rendben.- mondta.
-Nem tudtam hazudni neki ezért bevallottam amit igazából érzek.-mondtam búslakodva.
-Beszéltem vele, az igaz. De azt hiszem, hogy Leon nem akar már tőlem semmit.- tettem még hozzá.
-Nekem pedig, épp ellenkező a benyomásom.De neked valami más bajod van úgyhogy most elmondod.- mondta.
Oké az van, hogy.....félek! Azt akarom, hogy az egész év jó legyen.
Boldog akarok lenni. Igazán boldog. Nagybetűsen BOLDOG.
-És az is leszel kedves barátnőm.
Megöleltünk egymást erősen.

Biztosak voltunk benne, hogy életünk legjobb éve áll előttünk.

Persze még csak el se tudtam volna képzelni, hogy mi minden történik majd velünk. Aztán Fran futott haza a ruháival. Majd a bulin találkoztunk. Én meg boldogan kezdtem rendet, és arra gondoltam, hogy csak egy évvel ezelőtt énekelni és egy buliba elmenni anélkül, hogy apának hazudnom kellet volna, egyenlő volt a lehetetlennel. A buli a 80-as évek diszkója stílusban berendezett hatalmas házban volt. Rengeteg fény és szín. Olyan volt mint egy időutazás. Mindnyájan korabeli stílusba voltunk felöltözve, és mi voltunk és mi volt a legjobb? Leon is ott volt.

Hihetetlen volt úgy énekeltünk a színpadon a Jobbnak lennitt mintha ezt gyakoroltuk volna egész nyáron.