Újabb közlemény!

Sziasztok! Szeretném mindenkinek megköszönni aki a közvélemény kutatáson szavazott. Ez azt jelenti, hogy 1 évad 30 részes lesz. És tudom sajnálom, hogy még nincs új rész, de nemsokára vége az iskolának és ezért tanulnom kell. Na de ígérem nemsokára új rész!

Puszi: Zs. 

Közlemény!

Nem szeretnék kibújni a tények alól és tudom, hogy elfelejtettem új részeket írni, meg konkréten mindent elfelejtettem, na de most szeretnék mindenkinek elmondani vagy leírni a tényeket! A blog már egy pár napja pontosan 5 napja 3 hónapos! És az új rész előreláthatóan szombaton lesz! Remélem nem unjátok magatokat, hogy nem írok új részt már egy ideje, ezért ELNÉZÉST kérek mindenkitől! 

Puszi: Zs.

7. Rész

Elérkezett az első nap tanítási nap, és Antonió mindenkit üdvözölt. És 2 jó hírt közölt velünk.
-Az első jó hírünk, hogy van egy új tanár akit Jecki-nek hívnak. Aki Gregoriót fogja helyetesíteni.

Bejött és köszönt.Én valami furcsaságot láttam a szemében, mintha titkolna valamit. 

-De van még egy jó hírem. Összefogtunk a YouMixel és az új nevünk "Stúdió On Beat"!

-Na de gyerekek menjetek tanulni, és további szép napot! Sziasztok!

Megláttam Leónt és azonnal odasiettem, hogy bocsánatot kérjek tőle.

-León várj!-mondtam neki.

-Mit akarsz Violetta?-mondta csúnyán nézve rám.

-Bocsánatot szeretnék kérni tőled! Tudom, hogy nem volt szép tőlem, hogy kinevettelek. De az a fiú egyszerűen szörnyű, és azért nevettem mert szánalmasnak gondolom amit csinált!-mondtam neki tömören.

-Ne haragudj Violetta, de nekem mennem kell majd órán találkozunk!

-Oké! Szia.

Elérkezett az első táncóra, de ott sem volt minden rendben.

Elkeztünk táncolni és mondtam valamit Ludmillának, és ő felkapta a vizet.

-Ludmilla, ha szomorúan táncolunk akkor vidd lejjebb a vállad! 

-Te még csak öt perce áncolsz és te nekem mondod, hogy mit csináljak? Na nem szorakozz! Tudod mit legyen egy táncverseny ahol megnézhetjük ki a jobb.-mondta.

-Jól van Ludmilla nem azért mondtam.

-Nézzétek a "Kis" Violetta beijedt.

Próbáltam nem Ludmillára figyelni, de Jeckie megkérdezte mi folyik itt.

-Lányok mi ez a hangzavar?

-Violettával táncversenyt fogunk rendezni.

-Na lányok ez nagyon jó ötlet. Táncolhatnátok a mostani táncot.

-Igen jó jó.-mondtam megilletődve. 

-Nagyon ügyesek voltatok lányok! Mind ketten nyertetek!-mondta.
-Igen, igen míg Violetta nyer mindenben.-mondta Ludmilla.
-Ez nem igaz, hisz te is nyertél Lumilla!
-Jó, akkor nem szóltam!
-Lányok ez a táncpárbaj tényleg nagyon jó volt!
És bejött Angi és felelöségre vonta Jeckit.
-Mi az, hogy táncversenyt tartasz a diákok közt?
-Mi közöd hozzá ez az én órám és nem a tiéd.
A szó végén elfordult és kiment az ajtón, Angi persze utána ment. 
Az órának vége lett közben és Fran egy jó ötlettel ált elő.
-Csajok mi lenne ha elmennénk egy Karaoki bárba?
-Igen ez egy jó ötlet.-mondtuk egyszerre Camival. 
De Ludmilla oda jött hozzánk és elkezdett beszélni.
-Jó voltál Violetta.
-Köszi. Te is!
-Köszönöm! Arra voltam kíváncsi, hogy leszünk- e barátok? Megváltoztam Naty is bizonyíthatja, mond nekik Naty! 
-Igen Ludmilla tényleg megváltozott.
-Nem tudom, na jó tudod mit legyünk barátok.
-Oké akkor szisztok lányok.
Fran és Cami nagy kikerekedett szemmel néztek rám.
-Violetta te biztos vagy benne, hogy a barátodnak akarod ezt a lányt?
-Igen, mindenkinek kell esélyt adni, ne felejtsétek el!
-Nos akkor lányos este találkozunk.-mondta Francesca.

6. rész

A titokzatos herceg pedig letérdelt elém,  és fel akarta adni a cipőmet, teljesen úgy éreztem magam mint ha én lennék Hamupipőke. De azért folytatta a jópofizást....
-Nem gondolod, hogy ez a cipő divatjamúlt?-kérdezte.
-Add ide a cipőmet, más rész neked mi közöd, hogy milyen a cipőm!
Elkezdtünk rángatózni a cipőn, de megint én húztam a rövidebbet, és fenékre estem.
-Te egy.....-nem találtam rá méltó sértést.
- Én én mi vagyok?
Amikor ezt kimondta azonnal otthagytam. Miközben bicegve mentem, hogy megkeresem a barátaimat megpillantottam apát. 
-Violetta!- kiabálta.
-Apa te mit keresel itt?
-Érted jöttem, hogy hazavigyelek!
Miközben beszélt levettem a cipőmet. De sajnos meghallotta ahogy koppant. Lenézet és meglátta.
-Te is pont olyan vagy mint az anyukád, ő is mindig levette a cipőét amikor táncolt!
Amikor ezt a szót kimondta odamentem és megöleltem. 

-Annyira hiányzik!

-Nekem is Violetta, nekem is. Na de mennyünk haza.

Miután hazaértünk, felementem a szobámba. Elgondolkoztam azon, ha Leonnak eddig kételyei voltak, hogy akar- e tőlem valamit, akkor ma este minden esélyem odalett. És minden a beképzelt, gőgös, arogáns és agyament fiú miatt van. Nagyon nehezen tudtam elaludni. Folyton csak Leonra gondoltam.

De még az is bánt, hogy nem mondtam azt neki, hogy ő is hiányzik nekem.

5. rész

Imádtam Leonnal énekelni, annyira összekapcsolódtunk az ének alatt. Egy pillantásból értettük egymást. Nagyon élveztem, a közönség táncolt és tapsolt. De miután befejeztük szétszóródtunk, és Leon még csak oda se jött hozzám. Nem akartam egyedül lenni úgyhogy megkerestem Francescát. Ahogy a lépcsőn felfelé mentem, valami borzasztó történt, ami miatt nagyon széggyeltem magam: megláttam Leont és.... megbotlottam. Megbotlottam a bokám kibicsaklott és leesett a cipőm.

  Ez mind egyszerre! Leon megpróbálta elkapni a cipőmet, ami gurult lefelé a lépcsőn, de kicsúszott a kezéből. A lábbeli csak gurul és gurult tovább, én meg azt éreztem, hogy én vagyok Hamupipőke és Leon az én hercegem. És teljen más dolog történ a cipőm egy fiú kezébe esett, aki egy herceghez illően pillantott rám. Leon pedig csúnyán nézett rá.

És az a titokzatos fiú elkezdett nekem jópofizni. Ez aztán nem volt álomba való jelenet. 

-A cipő az a tied? Ó már értem te vagy Hamupipőke?-kérdezte Leontól mintha vicces lenne.

-Te ne legyél féltékeny ez nem a te méreted!Add ide ha nem akarod, hogy sütőtökké változtassalak. 

De a fiú fojtatta a hülyeségeit, tett valami megjegyzést Leonra, mert egy nyolcvanas éveki paróka volt rajta. És én elnevettem magam. Azt hiszem ez bántotta Leont legjobban. 

-Ha ennyire szórakosztatónak találó, akkor magadra hagylak ezzel  a bohóccal.- mondta Leon. Utána akartam menni, de nem tudtam, mert vissza kellet tőle szereznem a cipőmet.

Közlemény!

Ma egy honapós a blog! Szeretném nektek megköszönni, a feliratkozókat, kommenteket, és persze a látogatókat is! Remélem, hogy eddig tetszik nektek a blog. És szeretném hogyha elmondanátok a véleményeteket! Köszönöm!

Puszi: Zs

4. rész

Elmosolyodott. A tekintette ellágyult, és tudtam, hogy Leon ott lesz
velünk aznap este. Amikor hazaértünk Frannal, végre elértem, hogy ne panaszkodj tovább a bőröndje miatt, azzal, hogy felajánlottam neki egy csomó 80-as évekbeli ruhát.Bőven volt miből válogatnunk, úgyhogy miután megoldottuk az öltözködés kérdést, jött a legfontosabb ügy. 
-Minden rendben Leonnal? Csak azt ne mond, hogy mindben rendben.- mondta.
-Nem tudtam hazudni neki ezért bevallottam amit igazából érzek.-mondtam búslakodva.
-Beszéltem vele, az igaz. De azt hiszem, hogy Leon nem akar már tőlem semmit.- tettem még hozzá.
-Nekem pedig, épp ellenkező a benyomásom.De neked valami más bajod van úgyhogy most elmondod.- mondta.
Oké az van, hogy.....félek! Azt akarom, hogy az egész év jó legyen.
Boldog akarok lenni. Igazán boldog. Nagybetűsen BOLDOG.
-És az is leszel kedves barátnőm.
Megöleltünk egymást erősen.

Biztosak voltunk benne, hogy életünk legjobb éve áll előttünk.

Persze még csak el se tudtam volna képzelni, hogy mi minden történik majd velünk. Aztán Fran futott haza a ruháival. Majd a bulin találkoztunk. Én meg boldogan kezdtem rendet, és arra gondoltam, hogy csak egy évvel ezelőtt énekelni és egy buliba elmenni anélkül, hogy apának hazudnom kellet volna, egyenlő volt a lehetetlennel. A buli a 80-as évek diszkója stílusban berendezett hatalmas házban volt. Rengeteg fény és szín. Olyan volt mint egy időutazás. Mindnyájan korabeli stílusba voltunk felöltözve, és mi voltunk és mi volt a legjobb? Leon is ott volt.

Hihetetlen volt úgy énekeltünk a színpadon a Jobbnak lennitt mintha ezt gyakoroltuk volna egész nyáron.